A Viburnum opulus ‘Roseum’ a köznyelvben labdarózsa vagy hólyagvesszős bangita ‘Roseum’ néven ismert, az egyik legismertebb és legkedveltebb díszcserje. Látványos, gömb alakú, hófehér virágzatáról kapta a nevét, amely májusban szinte teljesen beborítja a bokrot. Magassága 2–4 m, szélessége 2,5–4 m, forma szélesen elterülő, bokros cserje. Növekedési üteme közepesen gyors. Levelei 3-karéjú, juharlevelű formájú, élénkzöld színű levelek, melyek ősszel narancsos–piros színekre váltanak. Lombhullató növény. Virágzási ideje május közepe és június eleje között van. Virágai nagy, 8–12 cm átmérőjű, tömött gömb alakú virágzatok. Kezdetben halványzöldes, teljes nyíláskor pedig hófehér színben pompázik. Termése nincs. Napos vagy félárnyékos helyet kedveli. Jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt kedvel. Vízigénye közepes-magas, nagy szárazságban rendszeres öntözést igényel. Télállósága hazánkban nagyon jó. Virágzás után célszerű visszavágni, hogy új, virágzóképes hajtások fejlődjenek. Fontos, hogy tavasszal az erős metszést kerüljük, mert a virágok a tavalyi hajtásokon nyílnak.
Felhasználható szoliterként gyepfelületen és virágos cserjecsoportokban egyaránt. Klasszikus vidéki kertek kedvelt eleme. Látványos háttérnövény tavaszi virágágyások mögött.
